A lovas kik�pz�se. Aki lovagolni tanul, lovas kik�pz�se elej�n m�g hozz�vet�leg sem k�pes el�re megmondani, a lovagl�st k�s�bb mik�nt fogja gyakorolni �s m�velni. Legfeljebb azt �rzi, hogy mindenekel�tt meg akar tanulni lovagolni. De ugyanakkor tudat�ban van m�r annak is, hogy ugyanazon az �ton kell haladnia, amelyet az els� tanul�s idej�n minden lovasnak a lovagl�s k�l�nb�z�- c�ljai el�r�se v�gett v�gigbotork�lni kell. Arraval� nyugodt lovon minden ember rendszerint 30 lovagl�- lecke alatt annyit mindenesetre megtanul, hogy a lovat mind a h�rom j�rm�dban ill�en meg�lni �s minden k�l�n�sebb neh�zs�g n�lk�l vezetni tudja. Ilyenform�n k�l�nb�z� felfog�s� �s tehets�g� lovasok nevel�dnek. Ugyanis m�g az egyik szer�nyen megel�gszik azzal, hogy testmozg�s, teh�t eg�szs�g okokb�l hetente egyszer-k�tszer l�ra �l, addig a m�sik a lovassportot �t�rzett kedvtel�sb�l, s�t n�melyik szenved�lyesen �s hivat�sszer�en �zi. Az els� a lovat k�z�ns�ges haszn�lati, jobbad�n egyszer� k�zleked� vagy sz�rakoztat� eszk�znek tekinti, viszont a m�sodik a lovagl�st nemes �nc�lnak min�s�ti �s m�v�szett� avatja. Min�l egyszer�bb a leckerend �s min�l kev�sb� meger�ltet�k az egyes sorra ker�l� lovas feladatok, term�szetszer�leg ann�l gyorsabban lehet valamireval� eredm�nyt el�rni. Ellenben min�l magasabbra fokozz�k becsv�gy �s sportszellem a k�vetelm�nyeket, ann�l t�bb szorgalom �s munka sz�ks�ges, hogy ezeket a mindink�bb fokoz�d� teljes�t�seket meg�rlelj�k. Teh�t csak az lehet a nyeregben- �l�s nagymestere, aki �vek hossz� sor�n �t tervszer�en �s a legkomolyabban azon faradozik, hogy folytonosan �jabb meg �jabb ismereteket �s min�l �rt�kesebb tapasztalatokat szerezzen. De m�g akkor is minidig r� lehet olvasni a sz�l�s-mond�st: ,a j� pap holtig tanul". A lovas kik�pz�se h�rom munkair�nyra terjed: az �l�s, az �rz�s �s a befoly�sok (seg�ts�gek) oktat�s�ra �s meg�rt�s�re. Ez a h�rom lovas nevel� c�l egyform�n jelent�s, mert egym�ssal szervesen �sszef�ggenek �s �gy egym�st�l el nem v�laszthat�k. Nem lehet p�ld�ul valakit a j� �l�sre megtan�tani, azut�n pedig �t ett�l f�ggetlen�l a t�bbi tudnival�ra k�l�n-k�l�n kioktatni. Teh�t az els� leckenapon nemcsak magyar�zzuk meg �s gyakoroljuk, hanem egyszersmind az �rz�st �s a l�ra val� befoly�st is tan�tjuk. Sokszor halljuk, hogy az �l�s a lovagl�s alapja. Ez javar�szt igaz is. De szint�gy k�ts�gtelen, hogy a lovas testtart�s�nak minden, m�g a legkisebb v�ltoz�sa, legfinomabb �rnyalata is att�l f�gg, milyen befoly�st akar gyakorolni a l�ra. Mind a kett�t m�rmint az �l�st meg a "befoly�st", ism�t az �rz�s ir�ny�tja, szab�lyozza �s hat�rozza meg. Ennek k�vetkezt�ben a lovas elej�t�l fogva tanulja meg: mit tesz az "�rezni". Vagyis ismerje meg az �rz�st k�l�n�sen annak megfigyel�se �s meg�llap�t�sa v�gett, vajon k�nyelmesen �s mag�t �s mag�t teljesen elengedve �l e a lovon �s, hogy val�ban csak az egyens�ly tartja �t meg a nyeregben. Szert kell tenni tov�bb� az �rz�sre, hogy ellen�rizhesse �s meg�t�lhesse, vajon test�vel k�veti-e a l� mozg�s�t �s hogy megtanulja azt, hogyan lehet �s hogyan kell a derek�val �s a s�ly�val, ezzel �sszef�gg�sben pedig a combokkal meg a sz�rakkal a l�ra hatni. Akiben minderre vonatkoz�an a k�v�nt helyes �s felismer� �rz�s id�vel nem �rik meg, az mer�ben arra is k�ptelen, hogy "j�l" vagyis simul�konyan �s mag�t elengedve �lj�n a lovon. Ink�bb csak csimpaszkodva, bizonyos megszokott merev �s k�nyszeredett testtart�sban szorong majd a nyeregben: ezt pedig �ppen nem lehet "lovagl�snak" nevezni. Az ilyen k�nyszeredett �l�s teljesen hib�s �s helytelen, val�s�ggal rossz, m�g akkor is, ha egyesek sz�pnek, "helyesnek", avagy �ppen "szab�lyszer�nek" tartj�k. M�r az�rt sem lehet j�, mert merev �s minden �rz�s n�lk�l val�. Igen sok a lovas, aki azt hiszi, hogy sikeresen meg tud birk�zni az �sszes k�vetelm�nyek neh�zs�geivel. Ezek k�z�l a val�s�gban pedig csak kevesen k�pesek ezeknek kell�k�ppen megfelelni: a legt�bbje t�l�rt�keli k�pess�g�t, ugyanakkor pedig lebecs�li a re�r�tt feladatot. Ha neh�zs�gre akadnak, nem magukban keresik a hib�t, hanem az �rtatlan lovat hib�ztatj�k: vagy ha k�l�n�sen b�lcsek akarnak lenni, a l� testalkati vagy szervi fogyatkoz�sait okolj�k, melyeket a szakszer� helyes b�r�lat �ppens�ggel nem �llapit meg, illetve legt�bbsz�r olyan jelent�kteleneknek min�s�t, hogy m�r ab ovo nem sz�m�tanak. Ez az oka annak, hogy se szeri se sz�ma a hib�san belovagolt lovaknak. Legt�bbsz�r azok a hib�san belovagolt lovak, melyekr�l azt �ll�tj�k, hogy "j�l idom�tottak". A helyesen belovagolt l� �ppen olyan ritka mint amilyen kev�s az igaz�n j� lovas. Minthogy minden lovassal megeshetik, hogy az idom�t�s folyam�n neh�zs�gek akadnak �tj�ba, kik�pz�s�nek l�nyeges fejezet�hez tartozik, hogy legal�bb elm�letben egyszer-m�sszor azzal a k�rd�ssel is foglalkozz�k, hogy a l� rossz szok�sai tulajdonk�ppen honnan sz�rmaznak �s ezeknek a h�tr�nyos tulajdons�goknak mily �ton-m�don lehet a legeredm�nyesebben el�be v�gni. Err�l mindenkinek, ki m�lt�n jogot form�l arra, hogy lovasnak nevezz�k, alkalomadt�n komolyan kellene gondolkodnia. A lovak 99%-a ilyen kellemetlen tulajdons�gok �s rossz szok�sok eg�sz sorozat�val b�r, amelyeket a lovas pedag�gia "engedetlens�g" gy�jt�neve alatt ismer. A lovasok 99%-�nak pedig fogalma sincs arr�l, hogy a lovat ilyfajta neveletlens�gekr�l �s ellenkez�sekr�l mik�nt lehet leszoktatni, de m�g nem is �rdekl�dnek az ir�nt, hogy megismerj�k �s meg�rts�k az elj�r�st mellyel ezeket a rakonc�tlankod�sokat �s helytelenked�seket a l�b�l ki lehet irtani. Hallani hallanak ugyan arr�l, hogy a lovat a seg�ts�gekre engedelmess� kell tenni, de azt�n be is �rik azzal, hogy ez az igazs�g valamikor a f�l�kbe csengett. Ily m�don �k maguk akarva -nem akarva szoktatj�k lovaikat mindenf�le haszontalans�gokra �s engedetlenked�sekre. Nem sz�nnak r� f�rads�got annak a megfontol�s�ra sem, vajon a seg�ts�gek engedelmes elfogad�s�ra val� r�nevel�s val�ban olyan k�r�lm�nyes �s neh�z-e, mint ahogy ezt �ltal�ban hiszik �s �ll�tj�k. Ennek k�vetkezt�ben nem eszm�lnek r�, hogy ez sokkal egyszer�bb s �ppen olyan k�nny� dolog, mint megtanulni a l� mozg�s�hoz hozz�simulni, vagyis ezt test�nkkel k�vetni. A lovasoknak 99%-a m�g a l� mozg�s�nak k�vet�s�t �s a "nyereghez val� hozz�tapad�st" sem �rti, mert nem tanult�k meg a "der�k megh�z�st". Amit minden gyermek a hint�n megcsin�l, azt a legt�bb lovas nem tudja a nyeregben ut�nozni �s kipr�b�lni. Ez a nem tud�s minden lovast gondolkod�ba ejthetn�, s�t annak megk�s�rl�s�re �szt�n�zhetn�, vajon nem kellene-e neki ennek a "nagy rejt�lynek" a nyitj�t valamik�ppen m�gis megkeresni