Szomor vers
2006.05.13. 23:59
Nyri dlutn volt, a nap sugarai jtkosan tncoltak srga srnyeden,szilaj voltl s vad, kihvan nztl szembe velem,megbabonzott a szpsg s az er, ami belled radt, kergetztl a karmban, lbad soha el nem fradt;sok nyr telt el azta sok tl s tavasz, s mi egytt nttnk, cseperedtnk,lett bellnk l s lovas; azt gondoltuk, hogy semmi nem trtnhet s mi rkk egytt lesznk, egyszer vidkre kltznk, nagy hzat, tanyt vesznk; de jttek a hfelhk, velk a gondok, s te beteg lettl, szomorbb lett szemed s nagyon keveset ettl; melletted lltam s trelemmel vrtam a napot, amikor az orvostl majd jra j hreket kapok; teltek a napok, a hetek s peregtek az vek, simogattalak "gygyulj meg drga kis lovam krlek" de nem trtnt semmi s kezdtnk fradni, szemedben a rg tzet nem lttam ragyogni; eljtt a nap, nylik a nagy ktszrny kapu, s a tbla jelzi LL, szivem sszeszorul, megborzongok, tudom itt az id; nem szabad most flni sem neked sem nekem, nem hagylak magadra, mindig ott leszek veled; nehz volt a bajban, a gondban, de kitartottunk prban, most meg kell, hogy tegyem s elengedlek btran; vidd magaddal az erdk illatt, a rtet s a folyt, mindent, mit szerettl, mi szp volt s j; vrnak mr a szleid, a rg nem ltott bartok, az gi legelk s a felhvirgok; mg utoljra megcirgatom fejed, beszvom az illatod s lezrom szemed, knnyes szemmel bcszunk tled... szerettnk kis lovam,a jisten legyen veled...
|